|
Egy jelenlegi, egyoldalas, hagyományos DVD 4,7 GB adatot képes tárolni,
ami elegendő egy átlagos 2 órás, normál felbontású filmnek és néhány extra adatnak.
De egy nagy felbontású film, aminek sokkal tisztább képe van , mint egy DVD filmnek
körülbelül 5-ször több helyet követel, ezért nélkülözhetetlen olyan lemezek gyártása,
amin sokkal több adat fér el, mint egy DVD-n, ahogy a stúdiók is egyre-inkább jobb
minőségben gyártják a filmeket. A Blu-ray technológia elterjedése széles körökben egyelőre várat magára, elsősorban a technológia drágasága miatt. Szakértők szerint 2009 a Blu-ray éve lehet,
ennek azonban feltétele, hogy a készülékgyártók és a filmforgalmazók stratégia
szintjén működjenek együtt.
A lemezek a digitálisan kódolt videó és audió információt „gödrök”-ben tárolja.
Ezek a gödrök („pits”) a lemezen spirálisan helyezkednek el a központból kiindulva a szélek felé.
A lézer a gödrök másik oldalát olvassa, – azaz a dudorokat („bumps”),
– hogy lejátssza a filmet, vagy a programokat, amit a lemezen tárolunk.
Minél több adatot tárolunk a lemezen, annál kisebb és egymáshoz közelebb pakolt gödröknek kell lenniük. Minél kisebb a gödröcske (és ez által a dudor is), annál pontosabbnak kell lennie a lézerolvasónak. Minden Blu-ray lemez megközelítőleg ugyanolyan vastagságú (1,2 milliméter),
akárcsak a DVD-k. De ezen két lemez adattárolása különböző.
Az 50 GB-nyi tárhely tökéletes Full HD-s filmek tárolására 1920×1080-as felbontásban
(a DVD 720×576). Ezt visszaadni csak a Full HD (HD Ready 1080) televíziók tudják.
A Dolby és DTS szabványainak köszönhetően a hangot sok esetben akár tömörítetlen formában, tökéletes minőségben élvezhetjük. A Blu-ray filmeknél alapvető a HDMI kapcsolat a felbontás
és a másolásvédelem miatt, ezért ilyen csatlakozással ellátott TV-re is szükség van.
Viszont ez a tökéletes lejátszáshoz kevés. A Blu-ray lemezekre a moziban is alkalmazott 24 fps sebességgel rögzítenek, ezért fontos tényező a televízió képfrissítési sebessége.
A 24 fps-t 1:1-ben megjeleníteni csak úgy lehetne, ha a a TV is 24 Hz-zel frissítene,
viszont erre egy TV sem képes. Ezért egy képkockát többször is megjelenítenek.
Ezt a technikát Pulldownnak hívják. A DVD-nél az európai PAL rendszerrel 50 Hz-es
frissítésnél 2-szer jelenik meg ugyanaz a képkocka, így 25 fps a tényleges lejátszási sebesség,
de ez a növekedés leginkább csak a hangon észrevehető.
A képi megjelenítés mellett fontos, hogy a hangrendszerünk is támogassa a HD hangszabványokat.
A Blu-ray lemezek is régiókódoltak, de PC-n használt lejátszóprogramok között van amelyik megkerüli.
A BD fejlesztései miatt verziószámmal is találkozhatunk. A legrégebbi az 1.0, a legújabb pedig a 2.0 (BD Live), ami már internetkapcsolatra is képes, akár további extrákat is tölthetünk le az éppen lejátszott filmhez. Jelenleg háromféle másolásvédelem létezik. A legmegbízhatóbb a BD+, mely elméletileg arra is képes, hogy ha egy lejátszóban illegálisan másolt lemezt játszottak le, azt megjelöli, és internetről, vagy egy eredeti lemezbe beépített programmal akár le is zárja. De ezt a technológiát valószínűleg sosem fogják alkalmazni, ugyanis a hibalehetőség nem zárható ki teljesen.
|
